🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > soproni országgyűlés
következő 🡲

soproni országgyűlés, 1553: Az ÉK-mo-i vm-k 1552. XII. 29-i, kir. engedély nélküli részgyűlése és határozatai, hogy vm. pénzen Egerben 200, Füleken 100 lovast tartsanak állandóan, arra késztette I. Ferdinánd kir-t (ur. 1526-64), hogy ogy-t tartson. 1553. I. 18: Pozsonyba hívta össze a rendeket, amit IV. 9: Sopronba tétetett át, IV. 25: meg is nyitott, törv-eit V. 19: szentesítette. A rendek Mo. védelmére személyes fölkelést kívántak úgy, hogy a kir. v. fia, Miksa vezesse a hadakat, és azt, hogy erről s a törökkel kötendő békéről velük is tárgyaljanak. Ha a tör. támad v. várvívásba kezd, a szomszéd vm. urak személyesen csatlakozzanak az orsz. kapitány fölhívásához, v. maguk helyett 1 fölszerelt lovas katonát, 25 jobbágy-házhely után 1 gyalogost küldjenek. Az idegen kapitányok a parasztokat ne kényszeríthessék a fegyverfogásra, ingyen munkára. Adónak házhelyenként 2 Ft-ot, a megrokkantak segélyezésére, rabok kiváltására, ezen fölül házhelyenként 10 dénárt ajánlottak. A jobbágyok szabad költözködése korlátozottan maradjon meg, a szolgáló robotnapok számát évi 52-ről 40-re szállították. A vallásügyi törv-eket nem szigorították a prot-ok kárára, a kat-ok üldözőinek büntetését kívánták, a papokat buzgóbb tanításra ösztönözték, kimondták: az egyh. tizedek szabadon bérbe adhatók, azt kívánták, hogy az idegen várkapitányokat és főispánokat m-okkal cseréljék ki. T.E.

Horváth IV:265. - MTK II:387.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.